Az interneten se szeri se száma a felületes cikkeknek, amelyek táplálkozással kapcsolatos információkat igyekszenek eljuttatni hozzánk. Figyelembe kell vennünk azt, hogy az internet is egy kereskedelmi felület ahol a legfontosabb szempont az, hogy hányan kattintanak rá egy adott oldalra, esetleg mennyi időt töltenek el a böngészésével. Ennek köszönhetően rengeteg a hatásvadász címmel ellátott iromány, amelyek nagyjából ilyen címmel jelennek meg: „Nem tudták, hogy miért fogyasztja azt a fura növényt, de amikor rájöttek nagyon meglepődtek”. Gondolom mindenkinek ismerősek az ilyen címek, rengetegen rá is kattintanak, hogy ők is meglepődhessenek, de aztán sok esetben kiderül, hogy a cikk teljesen másról szól. A lényeg az,hogy rengeteg a hamis, félrevezető információ az interneten, ezért jól meg kell választani, hogy honnan informálódunk.
Ettől függetlenül, nagyjából minden ember tisztában van a jelenkori élelmiszer előállítás feltételeiről.
Először is a zöldségeket és gyümölcsöket génkezelik az optimális növekedési idő, termelékenység és szavatossági idő eléréséhez. Hogy ne szaporítsuk feleslegesen a szót nézzünk csak meg egyetlen szempontot. A bolti alma nem kukacos. Ez egyrészt azért van, mert lepermetezik a kártevők ellen, vannak viszont olyan génmanipulált fajták, amelyeket meg sem támadnak ezek az aprócska csúszómászók. No de székelyesen mondva: „ ha még a nyüvek se esznek meg valamit akkor hogy egye meg az ember?”
Rengetegen dolgoztak és dolgoznak manapság is külföldi zöldségtermesztő egységekben. Elmondásuk szerint az este még zöld paradicsom, reggelre megpirosodik egy rápermetezett folyadék hatására és már szállítják is a szupermarketbe. Kérdés, hogy ez milyen hatást kelt az emberi szervezetben.
Összegezve, a nagykereskedelmi zöldség és gyümölcs fő negatív jellemzői a génmanipuláció illetve a különböző mérgező vagy növekedés és érlelés serkentő permetszerek, nagyjából…
Nézzük a hústermékeket! Elsődleges szempont, hogy mivel táplálják azokat az állatokat, amelyek húsa a boltok polcaira kerül.
Nos, hallottam olyat személyes ismerősömtől, hogy egy olyan farmon dolgozott, ahol egyszerre tartottak disznókat és csirkéket. A csirkéket a disznók alvadt vérével és fel nem használt belsőségeivel etették, míg ha a csirkék valamilyen oknál fogva elpusztultak a disznókkal etették meg őket. Azt hiszem, ez további kommentárra nem szorul.
A csirkéknél növekedési hormont is használnak a gyorsabb növekedés elérése érdekében. Nem is olyan régen hallottam egy környékünkön történt esetről, amikor is a rendszeresen üzletben vásárolt csirkét fogyasztó 7 éves kislány mellei megduzzadtak és kiderült, hogy ezek a növekedési hormonok okozták.
Mindemelett, a növekedés nem más, mint sejtosztódás, ha serkentjük a növekedést serkentjük a sejtosztódást. Mi a rák? Néha úgy emlegetik, hogy sejtburjánzás. Vajon nem lehet esetleg némi köze a kettőnek egymáshoz?
A harmadik probléma a húsokkal kapcsolatban a tartósítószerek alkalmazása. A különböző nitrátok, bár kis mennyiségben nem ártalmasak és természetes körülmények közt is előfordulnak bizonyos növényekben. Rendszeres fogyasztásuk kapcsolatba hozható a rákkal és a szívbetegségekkel is.
Az én elképzelésem az, hogy a természet egy nagyon jól működő rendszer és az ember a természet része. Úgy gondolom, az embereknek előnyére válna, ha ezt a rendszert figyelembe véve élnék az életüket. Első lépésben pedig a táplálkozásunkat kellene utána igazítani.
